Szentgyörgyvár, vagy ahogy a XV. századi forrásainkban gyakran előfordul, Békavár első említésével 1444-ben találkozunk. Építtetője a Pécz nemzetségből származó Marczali család két ága a Vajdafiak és Bánfiak. Építésének pontos ideje nehezen meghatározható, legvalószínűbb, hogy 1440 nyarán, őszén kezdtek hozzá és évekig eltartott a vár kiépítése. A két ág közös birtoklása azonban már az ötvenes években bomlásnak indult, s a birtokot hamarosan a Kanizsaiak, majd a Báthoryak kezén találjuk. A Szentgyörgyvár szerepe és jelentősége a XV. századi, és török idők előtti évtizedek Magyarországában elég vegyes képet mutat. Meghatározó pontot csak Zala megye életében játszott, s az építése utáni első évtizedben sem mint jelentős központ, hanem mint a környék retteget rablótanyája vált hirhedtté Csapi András várnagynak és katonáinak köszönhetően. A Jagelló uralkodók alatt aztán Szentgyörgyvár központi szerepet töltött be, mind Zala megye politikai életében, mind a közigazgatása területén. A Báthoryak 1526-ig szinte állandóan viselték a megye ispáni tisztét, így szentgyörgyvári familiárisaik, várnagyaik pedig az alispáni méltóságot.
Szentgyörgyvár a középkorban
2016-06-30 16:11
